A Lóca együttes 2010-ben alakult Kecskeméten. Interaktív előadásaik ismert gyermekdalokra, népdalokra, népzenei feldolgozásokra, mondókákra és játékokra épülnek, így a gyermekek gyorsan és szívesen bekapcsolódnak műsoraikba. Foglalkozásaik egy része az év jeles napjaihoz kötődve aktualitásokat hordoz, más részük olyan mesejáték, mely mindig időszerű tanulságokat vonultat fel. Dalaikat és történeteiket népi és klasszikus hangszerekkel, illetve hangkeltő eszközökkel megszólaltatott élő zenei kísérettel adják elő. A zenekar 25 különböző témájú műsorral járja az országot, tartalmas élményekkel gazdagítva gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Első lemezük 2019-ben jelent meg, így a Fecskét látok című albumot hallgatva is megtapasztalható a Lóca együttes előadásainak sokszínűsége, magával ragadó hangulata.
Az együttes tagjai: Fekete Inci (hegedű, furulya, melodika, doromb, ének), Székely Zoltán (furulya, szaxofon) és Almási Krisztián (ütőhangszerek, hangkeltő eszközök, ének). Vendégzenész: Tekse Balázs (gitár, vokál).
Műsorok:
| Újévköszöntő: Szabad-e újévet köszönteni? |
Újévi jókívánságok, újévköszöntő dalok; tiltások, férjjóslás, kútnál mosdás, s az elmaradhatatlan mulatság. "Minden szép, minden jó, legyen mindig bőven, szálljon rátok áldás az új esztendőben!"
|
|
| 2. | Farsang: Táncot jár a hegedű, perdül már a dob... |
...farsangkor a gitárhúr is rögtön táncot rop! A tánc előtt azonban vár ránk nagymama csodafánkja, a farsangi alakoskodás, mókázás. |
| 3. | Tavasz: Fecskét látok, szeplőt mosok |
A hagyomány szerint a madarak március 19-én szólalnak meg először, mert "Szent József kiosztotta nekik a sípot". Fújjuk hát mi is a nótát, a tavaszi dalok végtelen sorát. |
| 4. | Március 15. | A rendhagyó, interaktív produkció során a gyerekeket időutazásra hívjuk: együtt vonulunk a nap eseményeinek egyik helyszínéről a másikra; szavalunk, mondókázunk, énekelünk, táncolunk, toborzunk. |
| 5. | Húsvét: Gyertek, gyertek gyerekek, tojást festünk veletek! |
Továbbá felidézzük a nagyhét eseményeit a néphagyomány szerint. Nagycsütörtököt miért is nevezték zöldcsütörtöknek? Mit jelent a "szótalan, aranyosvíz", a tűzszentelés, a zöldágjárás? Kiderül műsorunkból, melynek végén még a locsolóbálban is járunk egy táncot. |
| 6. | Szent György nap: Süss fel nap, Szent György nap! |
Felidézzük Sárkányölő Szent György legendáját. Kihajtjuk az állatokat a legelőre, pásztort szegődtetünk. Tejbemérés, sok varázslás; kuruttyolás, időjóslás; eszem-iszom, táncmulatság; boszirontás ellen zöld ág. |
| 7. | Majális / Májusfa-állítás: Madár száll a fatetőre, most megyünk az esküvőre |
Műsor a májusfa-állításhoz kapcsolódó hagyományokról párválasztó játékokkal, lakodalmi mulatsággal. Igény szerint a májusfa díszítése közben is muzsikálunk, s a fa körül táncot járunk a gyermekekkel. |
| 8. | Gyermeknap / nyár: Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt! |
Minden gyermek szereti a nagyszüleinél tölteni az időt, ahol minden kívánsága teljesül. A képzeletbeli vonatba beszállva együtt utazunk a nagypapához Kanizsára, ahol izgalmasabbnál izgalmasabb játékok várják a gyerekeket és a nagyi palacsintája sem maradhat el. |
| 9. | Pünkösd: Mi van ma, mi van ma? Piros pünkösd napja. |
Számos vigadó népszokást eljátszunk, megéneklünk, s műsorunk végén nagyot mulatunk a pünkösdi bálban. |
| 10. | Nyár: Érik a ropogós cseresznye |
Vidám műsor a nyári munkákról, betakarításról. |
| 11. | Szüret: Elmúlt a nyár, itt az ősz, szőlőt őriz már a csősz |
Dömötör napján meghosszabbítjuk a juhászok szolgálatát, majd elmegyünk a juhászbálba. Nem mulatunk hosszan, mert másnap vár ránk a szüret. A munka végeztével szüreti felvonulást, majd mulatságot tartunk. |
| 12. | Szent Mihály nap: Én elmentem a vásárba |
A juhásznak jól van dolga. De vajon milyen állatokat őriz? S milyen állatok vannak a tanyán, ahová Szent Mihály napján visszatereli a nyájat? Kiderül a sok találós kérdésből, mondókából, dalból, játékból. A Mihály napi vásár után mulatságra is sor kerül. |
| 13. | "Tökös nap": A tökfilkó szolgáló |
Luca napi tréfaként régen szokás volt lucatököt készíteni. A faragott tököt kivilágították és kívülről az ablakhoz tették, hogy a házban lévőket megijesszék. A tökfilkó szolgáló őrzi a tökföldet; búsul, mint a tökbe esett cinege; tökkel harangozik, lucatököt farag; a tök belsejéből pedig finom tökfőzeléket készít. Kóstoljátok meg ti is! |
| 14. | Márton nap: Száz liba egy sorba', mennek a nagy tóra |
Szent Márton legendájának néphagyományokra épülő feldolgozása, sok énekkel, játékkal, mozgással. |
| 15. | Mikulás: Megjött már a Mikulás |
Vidám Mikulás-váró műsorunkban dalokkal, mondókákkal, játékokkal idézzük meg a duruzsoló kandallót, a süteménysütés pillanatait, a gyermekek által áhított havat. Miután a csizmákat is kitisztítottuk, érkezhet a Mikulás. (Igény szerint a helyi Mikulással együttműködve vagy a zenekar saját Mikulásával.) |
| 16. | Luca nap: Luca, Luca, kitty-kotty |
A boszorkányok földjén elkészítjük a lucaszéket, s meglessük a boszorkányokat. Hazatérve próbálkozunk a gombócfőzéssel és a lucapogácsa készítésével. Mesélünk, énekelünk a Luca naphoz kapcsolódó időjóslásról, a munkatilalmakról; s kotyolásra is sor kerül. |
| 17. | Karácsony: Itt van a szép karácsony |
Karácsonyi műsorunk az ünnepvárásról szól. Az előadásba a gyermekeket, családokat is bevonjuk. Együtt mondókázunk, énekelünk, játszunk: szinte érezzük a karácsonyi mézeskalács illatát, a bejgli ízét a szánkban; látjuk, ahogy hull a hó, a meleg szobában áll a feldíszített fenyőfa, s ég a gyertya ég. Csak el ne aludjék! |
| 18. | Jeles naphoz nem kötődő alkalmak |
Válogatás az együttes dalaiból. |
Zenés mesék
|
||
| Cím | Tartalom | |
| 19. | Palkó pityókás kenyere | Mivel keresi kenyerét a kenyeres legény? Miért mondják rá, hogy kenyérre lehet kenni? Zenés mese Palkóról, akitől megtanulhatjuk a kenyérsütés csínját-bínját. Megtudhatjuk, hogy a finom kenyér titka a sütőlapátban rejlik, amit azonban elrabol a gonosz boszorkány. Hogy Palkónak sikerül-e visszaszereznie a lapátot, kiderül a mesénkből. |
| 20. | Katyika meg Matyika | Zenés mese egy hóbortos asszonykáról és végtelen türelmű férjéről. A bolondos történetbe a gyermekek is bekapcsolódhatnak, mondókákkal, énekekkel, mozgással. |
| 21. | Az eltáncolt papucsok | Zenés mese tizenkét királyleányról, akik minden éjjel elszaggatják a papucsukat. Hol járnak, mit csinálnak? Eredj a nyomukba és fény derül a titokra! |
| 22. | Szélházi Jankó | Zenés mese egy kétbalkezes kislegényről, aki ügyetlensége ellenére a fél világot bejárja és tréfás kalandokba keveredik. "Akinek esze nincs, a kovács se csinál annak." De akkor hogy menekül meg a zsiványok kezéből? |
| 23. | Állatok a tanyán: Kárikittyom, édes tyúkom |
A gazdasszonynak nehéz a dolga a tanyán. A gúnárja, a báránykája elveszett; a kecskéje folyton a szomszéd kertjében legelészik. Szerencsére akadnak azért segítői is. De nem akármilyenek! Cipót dagasztó tehenek; táncos lábú gyerekek. S persze a kendermagos tyúkocska, aki mindenhová elkíséri. Vidám zenés mese a Lóca együttes előadásában. |
| 24. | Környezetvédelem dióhéjban: Zenés történet Diómanóról |
Zenés történet egy manócskáról, aki a gyermekekkel együtt fedezi fel a természet szépségeit és hívja fel figyelmüket annak megóvására. Játékos műsor a környezettudatosság jegyében Föld Napjára, Madarak és Fák Napjára, Környezetvédelmi Világnapra, s más jeles környezetvédelmi napokra, "zöld programokra". |